2012. nov 27.

Egy nehéz nap másnap reggele

írta: Gabaládé
Egy nehéz nap másnap reggele

Csókolom, elnézést kérek, remélem, nem bántom meg ezzel, de most, hogy kivételesen van annyi hely a buszon (aminek jellemző sajátosságai közé tartozik, hogy még AHHOZ képest is ritkán jár, viszont legalább kurva sok megállója van, de szerencsére kicsi, és ezek miatt állandóan tömve van, és ezek csak a jó tulajdonságai), szóval most, hogy annyi hely van itt, hogy mindenki normális ritmusban tud lélegezni, nem húzna el a jó büdös picsába? Nem egy hosszú gurulást kérek Öntől, az országhatár az én mindenkori helyzetem félméteres körzetében van. Igen, jól látja, én egy miniállam vagyok Picsa közepén, csak gazdaságilag kevésbé állok jól, mint Monaco, mert nincs bennem annyi kaszinó.

Tényleg, remélem, nem sértődik meg, de még háromnegyed 11 sincs és maga már a harmadik ember, aki beleáll az intim szférámba teljesen indokolatlanul. És maga is tudja, hogy maga nem az a nagymellű, jó seggű fajta, akitől nem csak, hogy tolerálnám, de egyenesen elvárnám, hogy ezt tegye.

Várjon, hallgasson meg, az istenit! Nem jó időt választott arra, hogy velem szórakozzon! Belelépett a rosszul irányzott bosszúvágy tűzforró katlanjába, drágám!

Leginkább az önzőség vezérelt abban is, hogy én járultam hozzá a fickó mai üveg borához. Egyrészt, hogy nem volt kedvem lerázós vitát folytatni, de azt akartam, hogy elmenjen, el akartam kerülni a rossz lelkiismeretet, és a jóindulat csak abban mutatkozott meg, hogy a szokás hatalma is hozzájárult az adományhoz, és a szokást legalább részben a jószívűség alakította ki.
         Úgyhogy húzó van, nyanyó!

 

És te is! Téged azért szívesen felpofoználak, ha lenne rá lehetőségem. Miért-miért? Mert várod a tökéletes utáni még tökéletesebb pillanatot, amiről tudod, hogy soha nem jön el. Csak kicsit kéne gondolkozni, hogy kiderüljön, hogy később csak nehezebb lesz. Olyan ez, mint a Super Mario.
         Csak akiről beszélek, nem bajszos, hanem olyan szép, hogy néha fájdalmat okoz vele, a mosolya elbűvölő és ő maga a jóindulat egyik megtestesülése. És ha nem mindig ért meg? Te is tudod, hogy azért ahhoz hosszú évek tapasztalata és intenzív képzés szükséges. Úgyhogy több ziccert ne hagyj ki légy szíves, mert nem vagyok mazochista!

És skizofrén sem.

 

És te. Ohohhó! Te ott! Vártam már ezt a pillanatot. És válaszom az összes eddigi megjegyzésedre és a létedre a következő.

 

  1. Kimerült vagyok, és nem azért, mert az éjjel dorbézoltam. (Jó, iddogáltam este, de ez most részletkérdés.)
  2. Az, hogy itt héderezel, már HARMADIK hete, az részünkről egy elég nagy szívesség. Szeretném megjegyezni, hogy mikor ez felmerült, én nem elleneztem, azt mondtam legyen, fogom tolerálni. Elviselem az igazságos szabályok non plus ultráját is, amit önző és aljas módon bekebelezett papucsoddal együtt alakítottatok ki. „Minden, ami a miénk, a tiéd is, és minden, ami tiéd, a legkevésbé sem a miénk.”
    Amikor több, mint 10 000 karakterben kifejted, hogy én, és pár kedves hozzátartozóm létezésének kitörlődésével az Univerzum kicsit jobb hely lenne, azt is szó nélkül hagyom, annak ellenére, hogy te nem így fogalmazol, és csak azért nem szólok vissza, mert megérdemled, hogy a saját dühödben fortyogj. Nem, nem árulom el, hogy annak ellenére, hogy feleannyi idős vagyok, mint te, veled ellentétben én már most büszke lehetek arra, amit eddig tettem vagy elértem. És nem csak azért, mert az én életemben vannak olyan emberek is, akik őszintén szeretnek. (4000 forintos kérdés, hogy vajon ki az, akinek nincsenek {kacsint-kacsint}.) De egyébként is, hogy jössz te ehhez? Egy Baffula talpa az arcbőrödhöz képest szűrőpapír.
    Nem panaszkodom amiatt, hogy hangosan beszélsz, azon a hótt idegesítő hangodon, mint egy telefonáló idióta. Nem panaszkodom még akkor sem, amikor dúdolgatsz, annak ellenére, hogy a nemi különbségektől és a dalszerzői tehetség hiányától eltekintve Kardos-Hortváth Jánosnak lehetnél csak méltó utódja, akinek mikrofon-közelbe engedése elég nagy hibája volt a mai társadalomnak.
    És amiatt sem panaszkodom, hogy folyamatosan, érzelmileg és anyagilag egyaránt leszívod a számomra egyik legkedvesebb személyt. De emiatt csak azért nem szólok, mert ő ezt perverz módon valahol még élvezi is.

    És mit kérek cserébe? Csak annyit, hogy fogd be a lepcses pofádat, vagy legalább add meg az alapvető tiszteletet, ahogy én is megteszem, holott csigáknak sem szoktam köszönni! Ja, és hogy húzz el a vérbe az otthonomból!

Köszönöm, hogy vagytok! Pházze!

Szólj hozzá