2016, a rágó éve!
Igyunk 2016-ra!
...a hosszantartó ízre...
...a szkepticizmusra és kritikus gondolkozásra...
...a társadalmi tudatosságra...
...a lonerekre és megrögzött egyedülállókra...
...az átléphetetlen 2 hónapra...
...a fotósokra...
...a szőrtelen állra és a kócos hajra...
...a betehetetlen kontaktlencsékre...
...a csajbandákra, a posztrockra és a neo-psychra...
...azokra hipszterekre, akik nem is tudják, hogy azok...
...a régi és új dalszövegekre...
...Zitára...
...a szájharmonikára...
...a barátokra, akik mindig számíthatnak rád...
...az elbaszott Y- és Z-generációra
...azokra, akik mindig panaszkodnak, főleg arra, hogy körülöttük mindenki panaszkodik
...a férfi-női barátságra...
...a testvérekre és apákra...
... arra a Száguldó Riporterre...
...
A Magyar Filmhét alkalmából végre a magyar nézők is láthatták Reisz Gábor első nagyjátékfilmjét a Van Valami furcsa és megmagyarázhatatlan -t, ráadásul a fesztivál egyik nagy kedvencéről beszélünk. Az első vetítés adatait ugyan nem ismerem, de a másodikon a MOM Park nagytermét teljesen megtöltöttük, ez biztos, én vettem meg az utolsó jegyet. Ez pedig olyan filmnél, ami kis költségvetésű és még magyar is, egyáltalán nem rossz, még akkor se, ha csak 610 a jegy. 
