Hú, régen írtam már bármit is, mi?
Ma az Arrow című tv-sorozatról lesz szó. Ugyan tavaly előtt indult, de az aktualitást az adja, hogy holnap fejeződik be a második évad, és még inkább, hogy én ma végeztem az elsővel.
Azért is fontos pont erről a sorozatról beszélni, mert ez indította el azt a dömpinget, ezen a piacon (tehát a két nagy képregénykiadó termékein alapuló tv-sorozatokét), ami úgy tűnik vár ránk, a mozifilmek nyomában. A következő tv-s szezonban legalább 9 ilyen új sorozat indul, az idei évadban indult Agents of S.H.I.E.L.D.-ről nem is beszélve, ami egyébként pont eléggel rosszabb ahhoz, hogy már ne érdekeljen. Érdekes egyébként, hogy míg a mozifilmek mezőnyében messze a Marvel vezet, itt pont a DC, sőt, már itt is alakul a több műsorban futó, de összekapcsolódó univerzum, ami még előbb is valósul meg, mint ahogy a filmeknél lesz, amint Batfleck berepül a vászonra. Bár már úgy tűnik, a Marvel háza táján is alakul az összekapcsolódó sorozatok szövete.
Tudom, tudom, lehetne vitatkozni, hogy "már a Walking Dead is mióta megy nagy sikerrel, meg ott a Smallville!!", de a Walking Dead az se nem Marvel, se nem DC, a Smallville-lel kapcsolatban meg tán lehet valami igazság, de egyrészt annak már vége van, másrészt nem indult még a futása alatt vagy közvetlenül utána meg a lavina, harmadrészt meg ha elismerném, hogy ő az igazi első, akkor kihúznék a témám alól egy jó adag motivációt, hülye meg én se vagyok. Meg nem is szerettem.

Ellenben az Arrow... De ne szaladjunk így előre! Kezdjük az elején! A sorozat ugyebár 2012-ben indult a CW-n, és indulásakor a csatorna utóbbi öt évének legnézettebb sorozatává vált, csomó díjra jelölték mindenféle kategóriában, többet meg is nyert (főleg operatőri munka, design, kaszkadőr-jelenetek, speciális effektusok terén). Nemrég berendelték a harmadik évadot. Előre bocsátom, hogy annak ellenére, hogy én nagyon kedvelem, abszolút nem értem, miért ilyen népszerű és sikeres, de erről még később bővebben is beszélünk.

Aki nem hallott volna még róla, a középpontban a Green Arrow nevű jelmezes igazságosztó áll (polgári nevén Oliver Queen), aki nálunk nem annyira ismert (a Justice League Unlimited kapcsán találkozhattak vele a legtöbben, mint ahogy először én is, meg a Smallville-ben is feltűnt), bár igen hosszú, jelentős foltokkal díszített múlttal rendelkezik a figura. Eredetileg a DC-nél egy Batman-pótléknak találták ki 1941-ben, azzal a különbséggel, hogy az ő fő profilja az íjászat volt denevérek helyett (micsoda meglepetés, mi?). Amúgy minden más Batman-koppintás, ő is egy unatkozó milliárdos, van neki saját Arrow-Car, Arrow-Cave, Arrow-Plane, meg egy kisfiú segédje, Speedy. Aztán a '70-es években egyre inkább egyéni színezetet (a zöld mellett, hehe) öltött, és mai napig fontos része a DC-Univerzumnak.
Nálam az egész úgy kezdődött, hogy még az indulás előtt hallottam róla, meg is néztem a pilotot, és annyira tetszett, hogy azzal a boldog kiáltással pattantam fel utána, hogy "akkor ezt hagyjuk is, ez baromság." Aztán láttam, hogy a képregényrajongókat csak nem hagyja hidegen, de én nem voltam hajlandó még egy részt megnézni (később kiderül, mi volt a probléma.) Aztán a második évad 8. részében (amit ugye még nem láttam most se), megjelent egy Barry Allen nevű karakter, akiről itt ugyan még ez nem derült ki, de mi képregényesek már tudtuk, hogy ő lesz Flash (aki nagy kedvencem), tudjátok, a Gyorsember, éés csináltak is neki egy pilotot, be is rendelték a sorozatát a következő évadra, szóval muszáj volt még egy esélyt adnom az íjásznak. Végül is rájöttem, hogy megéri.

A történet szerint Oliver Queen, a milliárdos playboy hajótörést szenved egy titokzatos szigeten, ahol öt éven keresztül kell szembenéznie száz veszéllyel, míg végre, immár komor, harcedzett szuperhősként sikerül hazajutnia Starling Citybe, ahol is elhatározza, hogy titokban és búskomoran leszámol a csúnya milliárdosokkal, akik romlásba taszítják gyönyörű városát.

Az alap beállítás már nem volt számomra ismerős, de ez csak azért volt, mert viszonylag felületes ismereteim voltak csak a karakterről, nem olvastam túl sok Green Arrow-történetet addig (most már beljebb vagyok, de azért még mindig nem számítok jól értesültnek). De ez persze nem is baj. Legalább érhettek meglepetések (értek is). Viszont, a színészi alakítás nem volt túl meggyőző (a főszereplő, Stephen Amell, mikor épp nincs álruhában, úgy áll, mint aki az előző 24 órában folyamatosan gyúrt, és úgy be vannak durranva az izmai, hogy meg se tud mozdulni, és amúgy is rossz kedve van, körülbelül másfél fajta arckifejezés lapul a tarsolyában), bár ez annak is köszönhető, hogy a figurák legtöbbje olyan szinten kétdimenziósra van írva, hogy Matthew McConaughey és Natalie Portman egy személyben legyen a talpán, aki ezt eljátssza úgy, hogy érdekesnek tűnjön a figura. A történet pedig úgy általában logikailag annyira lukas volt, hogy derűsebb napokon napszemüveg kellett hozzá. Nem is beszélve az abszolút hatásvadász jelenetekről, mint pl. amikor mögötted épp lángol egy busz teli emberekkel, de arra mindig van idő, hogy elmondd a csajodnak, mennyire szereted, meg egy hosszú csókra, mielőtt elindulsz a nap hősét játszani. DE az akciójelenetek többnyire tényleg nagyon jól néznek ki, és ami még ennél is fontosabb, nagyon tiszteli a képregényt, és úton-útfélen igyekszik kedvére tenni azok rajongóinak. Ennek érdekében van mindenféle kis utalás, belsős poénok a képregények ismerői felé, és pár karakter egész érdekes módon való beemelése. Itt van például a kis sidekick, Speedy, aki itt meg van kettőzve, ugyanis egyrészt ez a beceneve Oliver húgának, másrészt van egy Roy Harperünk is (na, vajon mi az igazi neve Speedynek a képregényben?), aki olyan akar lenni, mint Green Arrow, akinek egyébként a sorozatban nem is ez a neve, hanem Vigilante (~Önjelölt igazságosztó), vagy The Hood (~a Csuklya). És még van néhány ilyen karakter, akinek a neve vagy funkciójának valamely komponense emlékeztet a képregényben található alakokra, de mégis kicsit meg van kavarva. Vagy kevésbé megkavarva, csak be van véve. Vagy csak az olyan apróságok, mint a Big Belly Burger étteremlánc bevevése, vagy az elrejtett gyöngyszemek, mint Harley Quinn hangja az egyik epizód végén, a legendás Tara Strong által megszólaltatva (aki a régi Batman rajzfilmben is, ahol Harley alakja megszületett, adta a hangját).

Ez meg Deathstroke.


De térjünk vissza a hibákhoz, mert nem győzöm hangsúlyozni, mennyire rosszul van megírva ez a show! A karakterek, mint már mondottam, iszonyú kidolgozatlanok, a mellékszereplőknek jellemük nincs, csak tulajdonságaik, és többnyire elég hányavetin is vannak eljátszva. De egyelőre még arra nem jöttem rá, hogy azért, mert a színészek rosszak, vagy azért, mert ennyire nincs megírva a karakter. Valószínűleg a kettő izgalmas kombinációja játszik.
A másik iszonyú zavaró tényező a logikai buktatók tömkelege, és a lusta forgatókönyvírás következményei. Nézzünk pár vidám példát!
***SPOILER ALERT (bár jelzem itt rejtettem el a legjobb poénokat)***
-hogy van ideje Olivernek minden átöltözéskor zöldre festeni a szeme körül az arcát? (ha már itt tartunk, Batmannek hogy van ideje rá?)
-Felicity Smoak, a tehetséges hacker, aki deus ex machinaként bármilyen adatbázisba be tud jutni. Ha hőseinknek tudnia kell valami fontos információt, persze hogy tudják, hiszen Felicity bárhova be tud jutni (aztán az 1. évad utolsó két epizódjában egy este alatt rájön egy, az egész sorozatban kb. 2 másodpercig szereplő rendőr!!!!, egy statiszta, hogy miket művelt). És ez még a jobbik eset, ugyanis amíg ő nem volt a csapat tagja, addig Oliver azért tudhatott minderről, mert teli volt jó számítógépekkel. (Érted, éveken át a legmodernebb eszköz, amit látott, egy régi íj volt, de  hipermodern gépekkel {powered by Microsoft} két perc alatt kideríti, hol van Simicska Lajos nyaralója.) Arról nem is beszélve, hogy Felicity mindig úgy dolgozik, amit sosem értettem, de minden filmben a mai napig így csinálják, hogy vadul elkezd gépelni, és egyszercsak benn is van az NSA adatbázisában. DE HÁT A SZÁMÍTÓGÉP NEM ÍGY MŰKÖDIK!

-szinte minden epizódban van legalább egy jelenet, ahol bemegy valaki egyáltalán nem oda való ember a helyi rendőrőrsre, és minden rendőr meg van lepődve, hogy ott van ez a valaki, de nem azon, hogy beengedték, hanem épp ez az, hogy senki nem vette észre, hogy valaki besétál az ajtón a nyomozók irodájába! És nem is zavarják ki onnan.
-mikor Oliver olyan dolgokról beszél, ami kb. olyan egyértelműen utal rá, hogy ő az íjász mint, ha azt mondaná, "Ugyan te is tudod, hogy én csak egy kocsmát vezetek, de megmagyarázhatatlan okokból tudok róla, hogy a föld alatt van egy földrengést generáló gép, azt is tudom, ki tette oda, és meg is fogom állítani, de te ne menj arra a környékre! Ja, és most el kell mennem, mert szükségállapot idején mindig nagyobb a forgalom a helyen.", senki nem kezd el gyanakodni, hogy ő több annál, mint egy milliárdos kocsmatulajdonos.
-természetes, hogyha tökéletes taktikai érzékkel rendelkezel, és szemben állsz egy veszélyes ellenséggel, aki sakkban tart szeretteid foglyul ejtésével, a legtapasztalatlanabb, legkevésbé harcedzett, elkényeztetett milliárdosgyerek kezébe adod a még nálad lévő apró kést, amivel elvághatja köteleit, a lányod helyett, aki csecsemőkora óta kung-fuzik, lő íjjal, és akivel pillantásokból is megértitek egymást. Ja, hogy a gazdag srác a főszereplő? Bocs!
-ha átszúrod!! a vállad egy nyílvesszővel azért, hogy megöld ezzel a mögötted levő ősellenséged, utána simán jó vagy arra, hogy még te támogasd sérült bajtársad (aki csak kicsit nehezen jár, miután negyed órával ezelőtt egy kést hajítottak a mellkasába, de nagyobb baja nincsen), aztán átmotorozz a városon, befuss egy romokban álló épületbe, és félrehajíts néhány pihekönnyű betontömböt

***SPOILER ALERT VÉGE***

-és minden epizódra jut legalább két három ilyen dolog.

Szeretném leszögezni, hogy ez nem egy jó sorozat, mégis, ezért a rengeteg rettentő zavaró tényezőért engem kárpótol a képregények, és azok olvasói felé mutatott tisztelet és szeretet, főleg, ha ilyen jó akciójelenetekkel karöltve jelenik meg. Tehát egy kicsit talán a bűnös élvezet kategóriájába is sorolhatjuk nálam.
Képregényrajongóknak mindenesetre abszolút szórakoztató falat, nekem pedig plusz lökést adhat, hogy Flash-sel is nemsokára találkozhatunk. Ráadásul úgy hallom, a második évadban már seggberúgták magukat az írók is, majd meglátjuk.
Azt viszont őszintén szólva továbbra sem értem, hogy hogyan tetszhet ez a képregényrajongókon és 15 év alatti gyerekeken kívül bárki másnak.