...amikor azért nem kezdeményezel beszélgetést, mert félsz, hogy megint arra terelődik szó... (a terelődés itt enyhe eufemizmus)

...amikor azért csinálsz úgy, mintha telefonálnál, mert nem akarsz beszélgetni. Most sem...

...amikor azért válaszolod, hogy álmos vagy, mert valamit muszáj...

...amikor azért mondod azt, hogy sietsz, mert jobb kifogás nem jut eszedbe... (vagyis igen, de azt úgyse hiszi el senki)

...amikor azért csinálsz úgy, mintha álmos lennél, mert azt válaszoltad...

...amikor azért nem mondasz semmit, mert úgyse fog válaszolni...

...amikor azért sántítasz, mert a menőn járás nem jött be...

...amikor csak azért nem kérdezed meg, mert úgyis mindenki azt kérdezi...(ráadásul nem is érdekel)

...amikor azért nem nézel oda, mert nem akarod, hogy azt higgye, bámulsz...(és igaza is lenne)

...amikor azért nem nyújtózkodsz, mert nem akarsz hasonlítani a többi idiótára, pedig téged is érdekel...

...amikor csak azért fingasz, mert ér...(közben rájöttem, hogy ez inkább egy másik listába való, de kit érdekel)

...amikor csak azért hánysz, mert van kamera a telefonjában...

...amikor ugyan előre tudod, hogy a másik nem fog tudni értelmesen hozzászólni a témához, és mégis felhozod...

...amikor tudod, hogy hülyeséget mondasz, de azt hiszik, azért vagy csendben, mert nem értesz hozzá...(jobb lett volna, ha csöndben maradsz)

...amikor ellentétes hatást akarsz elérni, pedig tudod, hogy rád is úgy hat...

...amikor azért utálod, mert mindenki szereti...

...amikor azért szereted, mert mindenki utálja...

...amikor hábálábábálábá...