Az egész úgy kezdődött, hogy találkoztak. Mert mindig így kezdődik. Aztán egy ideig semmi.
Közelebb léptek egymáshoz. Egymás lábára léptek, egymás hátára másztak, összeért a fejük, érdeklődtek sokat. Aztán megfogták egymás kezét, és táncolta-táncoltak-táncoltak. Aztán egymás szemébe néztek, sokáig. És nevettek.
És a flörtölgetés, meg az első randi csak ezután jött.

-Én mondom, neked, haver, ott született valami!
-Ááá, már túl sok idő telt el, már rég a friendzone-ban vagy.
-Majd meglátjuk, hö!

Ezután jött a káromkodásokkal sűrűn teleírt agyfasz időszaka. Ez az, amikor az ember nem örül neki, hogy tud gondolkodni, mert tényleg csak gondot okoz.

Aztán majd meglátjuk, hö! Tényleg nem volt még a friendzone-ban. Viszont elkezdte megírni a meghívót a lánynak a sajátjába. Ez akár még kárörvendéssel is járhatna, hogy véééééégre nem vele történik, de nem. "De hát nem ebben állapodtunk meg!"

Ha az a csók megtörtént volna, talán... De így...
Hát így elfogyott az érzés, csak az üresség maradt. Az alján egy kevéske furcsa melankólával. Az egyre erősebb megismerés végül azzal járt, hogy egyszer csak már nem volt érdekes a másik. Pukk! Pont így. Pedig még csak össze sem jöttek. De az is lehet, hogy emberünk a saját kásakerülgetésébe unt bele. Mindenesetre még a gondolat is ijesztő volt, mi lett volna, ha nem távozik. Milyen határtalan unalmakra döbbenhetett volna rá később.
Ez a lány olyan volt, mint egy dal, amire egyszer rákattanunk, rövid időn belül sokszor meghallgatjuk, aztán valahogy megfejtjük, és már nem kell... De azért vissza-visszatérünk hozzá.

Azért az üresség kicsit irritálta a kis belsőjét. Pedig tulajdonképpen egész vígjátéki helyzet volt. Thanks to God, my mother, my father, and most importantly, my fans! De hát ki akar főhős lenni a saját vígjátékéban, ugye?
Az ilyen melankólikus pillanatokban furcsamód azokat a dalokat hallgatta szívesen, amelyek aláhúzták ezt az érzést, és így billenhetett ki belőle.

Például:

Vagy akár

Sőt

Vagy talán

És az utóbbi kettő első látásra talán nem is szomorkás. De higgyétek el, az!