- Akkora a vaginád, mint egy autóbuszkerék! - mondtam neki, csak hogy jól induljon a nap.
- Neked is - válaszolta, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy férfi vagyok, valamint a kérdést, hogy vajon mégis honnan a francból vagyok ilyen jól értesült elsődleges nemi jellegével kapcsolatban. Mert nekem még nem mutatta meg. Bár ha igazam van, ezt sokkal inkább nem sajnálom, mint amennyire igen.

Szóval ez a nap is csak olyan volt, mint a többi. Leszámítva, hogy a fehér ruhák ezúttal rózsaszínben jöttek ki a mosógépből.

Felhajtottam egy üveg rumot, csak mint általában, és elindultam dolgozni. Talán mondanom sem kell, hogy a nap eseménytelenül telt el. A robbanásban csak hatan sérültek meg, és közülük is csak kettőt kellett kórházba vinni, mert a többiek a helyszínen meghaltak. A rendőrök is elfogtak anélkül, hogy mindüket le kellett volna lőnöm.

Az egy engedélyezett hívást a kutyám felé indítottam. A rohadt dög csak annyit volt képes kinyögni, hogy "vau". Ennyit az életre szóló barátságokról. Amúgy nagyobb baj nincs, kapok kaját rendesen.

Csak ne unatkoznék ennyire.